KOSZORÚ
Radnóti Miklós ebben az évben 95*
éves lenne. Van egy műfordítása, amely már-már saját versének
tekinthető. Don Quijote sírverse ez, amellyel a költő által fiatalok
számára átdolgozott Cervantes-regény végződik. Szonetté formálta az
eredetileg tíz sorból álló sírverset, és a tercinába saját sírversét is
beleírta. Ezzel a verssel emlékezünk rá, a vers általunk adott címét,
régi szokás szerint, szögletes zárójelbe téve.
RADNÓTI MIKLÓS
[Don Quijote sírverse]
Itt nyugszik Don Quijote de la Mancha,
vitéz, kóbor lovag volt õ, mig élt.
Mellette nyugszik jó dárdája, pajzsa,
kegyelmet soha senkitől se kért.
Az elmúlás se győzött e vitézen,
mert híre messzi századokra száll...
Igaz, hóbortos volt õ életében,
de végül bölccsé tette a halál.
Hóbortos volt, akár mindannyian,
kik többre s jobbra vágyunk itt e földön,
s halálunkig nem hagyjuk annyiban.
Legyen testének könnyű lent e
börtön,
e sír! a szép erdők, mezők helyett.
Gondoljunk rá e néma hant felett!
► Forrás:* http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/9907/99074.htm